Basel, avagy a mit ettünk???

2009.04.15. 01:55

Nahát, nahát..  Hamar fel kellett kelnünk, mert indultunk svájcba. Egy kb 4 órás út állt elöttünk. Steffen és Felix felváltva vezettek. A határ elött azért Felix átvette a vezetést, mert Steffen mondta, hogy gond lehet a büntetett előélete miatt :) A határhoz érve rájöttünk, hogy nem a legjobb ötlet, hogy probálunk alkudozni a határörökkel és az autópályamatrica árusokkal, arról, hogy hadd mehessünk már 10 kilométert ingyen a 30euró helyett, igy természetesen vissza is forditottak. Viszont elárulták kedvesen, hogy az autópályáról letérve a városon keresztül is átjuthatunk Svájcba. Ingyen. Köszi!

Baselbe beérve, és természtesen átérve a határon, elég hamar megtaláltuk a GPS segitségével a klubot. Nagyon kafa. Egy foglalt ház a gyártelepek között. Szépen kifestve, viszonylag rendben.  Kivülröl. Beérve már közel sem ennyire pozitiv a dolog, beton, kosz, minimál butorok. Ez a nemzet europa leggazdagabb országa, és nagyon durva, hogy mi volt a squatban. Egy indiai srác nyitott ajtót, ö ott élt, fura fazon volt nagyon. Gyorsan bepakoltunk, majd ugy döntöttünk, hogy megnézzük a várost. Kb egy 15 percre lévő parkig jutottunk. Margitsziget szorozva kettövel. Gyönyörü volt, mindenhol emberek, rengeteg náció. A város leginkább egy angol kisváros és egy német kisváros keveréke, nagyon barátságos, és meleg, és természetesen rettentő szép. Kis cseréptetőtős sorházak, és mindenhol növények, karban tartva. A legdurvább dolog amin meghököltem, hogy volt egy kis kirakat csinálva az egyik ház kertjében, és husvéti dekoráció kirakva. Ilyen otthon elképzelhetetlen, már másnapra szét lenne rúgva, vagy lopva.

Jojo persze szokásos modon lemaradt tölünk, ennek hála a rendörök egyböl kiszurták és igazoltatták.

Közben vissza kellett mennünk soundcheckre. Elég hamar megcsináltuk a kb simons méretü helyen a dolgokat, majd mehettünk enni. A turné legidegesitőbb kérdése addig a "kutya mi lesz a kaja volt" .. egészen Baselig. Felmentünk.. Tészta, leginkább ilyen fözött piritott.. magyarul rágos.. saláta... ecetes.. finom.. és valami.. talán szósz.. volt benne paradicsom, nyers krumpli (ez szerintem nem szándékos) meg valami csipős.. mikor kérdeztem a helyieket, hogy ugyanmár mi ez.. azt a választ kaptam hogy "gulyás".. anyád.. az a gulyás, de hogy ez az ehetetlen szar nem az volt, az ziher. Kimmelnek azért izlett, én sem értem. Néha nem teljesen százas :-) Szóval ezután mindenki azt kérdezte, hogy "kutya, mi volt a kaja?"

Kb senki nem birta megenni, az én adagom egy diszkrét mozdulattal a szemetesben végezte, azért nem voltam én ilyen rossz gyerek, hogy ilyet kelljen ennem. A backstageben persze volt nekünk kaja, a legolcsobb csomag ropi, egy üven narancslé, és egy szénsavas narancslé. Fura. Pár kilométerrel németorszában teljesen más a hozzáállás. Természetesen nem az, hogy keveslem, csak fura, hogy pár kilométer itt is ennyit számit. Magyarországon sokszor ennyit sem kapnak a zenekarok, azért a KA!Booking ezen probál változtatni :-)

Közben megérkezett az előzenekarunk, szemtelenül fiatal srácokból álló, helyi erő akik a the Dons névre hallgatnak. Leginkább ilyen alter-ska-t nyomtak, a közben kb 50 före duzzadt helyi közönségben. Aranyosak voltak, de nem az én zeném. Aztán jöttünk mi, a közönség hálisten maradt, és eljátszottuk a müsörunk nagy részét. A vége felé éreztem, hogy lázas vagyok, ideje menni, igy nem is huztuk halasztottuk.

A koncert után a szoksásos pacsizás, spanolás a helyiekkel, itt megismertünk egy magyar srácot, aki csak ránk jött (mindig ezt mondják) és kiderült hogy Györből származik de kis kora óta ausztriában él, és nem rég svájcba költözött a barátnője miatt, de ismeri a Watch my Bag-éket. Jó fej, volt, bár a hasis erősen korlátozta a végére a kommunikációs képességeit :) Itt mindeki azt szivott, boldog boldogtalan. És mikor jeleztük, hogy mi köszönjük nem élünk vele, eléggé meglepettek voltak.

Összepakoltunk gyorsan, majd felmentünk a szállásunkra ami négy egymás mellé tolt emeleteságyból állt, szóval kb ugy aludtunk mint a heringek, de legalább a helyhez képeset viszonylag tiszta volt. Két német utazó is aludt a szobánkban a földön, akik szerintem egy örök életre megutálták a magyarokat, mert hát persze mi halkak nem tudunk lenni. Mire beértünk a busztól a szobáig, Kimmel elvesztette a párnáját, és valaki lenyulta a hálózsákját, persze sik ideges lett, és nem volt hajlandó levenni a hátizsákját és a cipőjét. Nehogy valami csoró svájci, azt is ellopja. Persze reggelre mindene meglett. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://kutyalm.blog.hu/api/trackback/id/tr571065799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Imamica 2009.04.15. 14:59:26

Szia Kutty!

Remélem már jobban vagy. Élvezettel olvasom a történeteket,várom a folytatást .
Pussz Anya
süti beállítások módosítása